Magyar szerkezettár

ó/valami

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ valami

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

valami

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?; ▸ van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.

2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami; ▸ valami van a dologban ▸ mond valamit | <kf mellett.> ▸ valamivel ma valamivel jobb a kedve.

3. jelentős dolog. ez már valami!; ▸ ez is valami? ▸ viszi valamire ▸ lesz belőle valami

4. (mn-ként) olyan, aminek mivolta, jellege, minősége ismeretlen v. meg nem határozható. valami baj van; mutatok valami szépet. | a jelzett személy, dolog fajtájához, milyenségéhez hasonló; olyan, mint ... úgy él, mint valami kiskirály. | kevéssé, pontatlanul ismert. valami lajos vagy kicsoda keresett. | pejor ismeretlen és kevésre becsült. valami nővel tölti az idejét.

5. (mn-ként) egy kevés, valamennyi. valami időm még van.

6. (hsz-ként) biz körülbelül, mintegy. voltunk valami tízen.

7. (hsz-ként) biz <fokozó és nyomósító szóként:> nagyon, rendkívül. valami szörnyű! | ▸ nem valami nem valami jól sikerült.

II. von névm

1. nép rég ami (csak).

2. elav amilyen (csak).

III. fn

1. bizonytalan, meghatározatlan minőségű, természetű tárgy, dolog. de furcsa valami ez!

2. ritk pompás, remek dolog. az aztán a valami!

____________________

fúrja

→ fúr ⊕ ja[Prs.Def.3Sg]

fúr

ts ige

1. <lyukat, mélyedést, üreget> úgy hoz létre, hogy (forgó, forgácsoló eszközzel) egyre mélyebbre hatol az anyagba. lyukat, kutat fúr. | (t. n.) fúrást végez. fúrnak az olajmezőn. | valamit így lyukakkal lát el. fogat fúr. | ▸ valami fúrja az oldalát

2. ▸ valamibe fúrja magát | ▸ valamibe fúrja a fejét

3. (t. n. is ) biz pejor alattomban valaki, valami ellen áskálódik, ártani igyekszik neki. örökké fúr (valakit).

[ fgr v. ←fúl ‘szúr’]

ja[Prs.Def.3Sg]

____________________

(mássalhangzóval kezdődő szó előtt) ( a )

I. fn-i mut névm

II. határozott névelő

[ fgr ]

____________________

oldalát

→ oldal ⊕ birtokos személyjel ⊕ -t

oldal

1. testnek, tárgynak, térnek a középvonaltól balra, ill. jobbra levő része, fele. bal oldal; az utca túlsó oldala. | (jelzőként) ▸ egy oldal szalonna

2. tárgynak, képződménynek, építménynek az eleje és hátulja, ill. alja és teteje közötti határoló lapja, felülete. a szekrény oldala; a hegy oldala. | mat oldallap. | a törzsnek a has és a hát közötti része. fáj az oldalam. | mat síkidomot határoló egyenes.

3. vékony v. lemezszerű tárgy vmelyik felülete. a fonák oldal. | (írott, nyomtatott) papírlap vmelyik felülete (röv.: o.). a könyv 13. oldalán. | az ezen levő szöveg. öt oldalt írt.

4. valaki, valami felőli irány. több oldalról támadják.

5. valakinek az érdekköre, pártja. kinek az oldalán állsz? | rokonsági ág. anyai oldalról.

6. valakinek, valaminek vmely adottsága, tulajdonsága, ill. ezzel jellemezhető része. a dolog jogi oldala; valakinek a gyenge oldala. ▸ valami fúrja az oldalát majd kifúrja az oldalát a kíváncsiság

[?fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].